10 figyelmeztető jel a tejelő állomány mikotoxin-érintettségére

A mikotoxinok tejelő tehenekre gyakorolt hatásai

A mikotoxinok a fonalas gombák (penészgombák) olyan másodlagos metabolitjai, amelyek a természetben állandóan jelen vannak, és kedvező körülmények között a tejgazdaságokban használt szinte összes takarmányt beszennyezhetik. Nagyon nehéz rájönni arra, hogy vajon a mikotoxinok okozzák-e az állatok rossz egészségi állapotát és teljesítményét. Vannak azonban olyan mikotoxinok, amelyek könnyen azonosíthatók. Ilyen például az elsősorban a szaporodási képességet befolyásoló zearalenon, vagy azok a mikotoxinok, amelyek ha nagy mennyiségben vannak jelen, heveny mérgezést okozva drámai változásokhoz vezetnek a tejtermelésben és az állatok egészségi állapotában. Sajnos a leggyakrabban előforduló — és legnehezebben azonosítható — toxinokra az a jellemző, hogy a takarmányadagok mikotoxintartalma alacsony, egészségre gyakorolt hatásaik pedig szubklinikaiak. A takarmányok mikotoxin-szennyezettsége gyakran összefügg az alábbi esetek előfordulási gyakoriságának növekedésével: anyagcserezavarok (pl. ketózis), visszamaradt méhlepény, oltógyomor-helyzetváltozás, tőgygyulladás, méhgyulladás, sántaság, a szomatikus sejtszám növekedése és következésképpen a tejtermelés enyhe csökkenése. A szubkilinkai mikotoxikózis csökkenti a tejtermelést és — a szükséges állatorvosi kezelések révén — növeli a kiadásokat, csökkentve ezáltal a jövedelmezőséget.

A mikotoxinok általában az alábbi négy fő mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat:

• A takarmányfelvétel csökkentése, takarmány-visszautasítás
• Csökkent tápanyagfelvétel, romló anyagcsere
• Változások az endorkin és exokrin rendszerben
• Az immunrendszer működésének gátlása

Mivel a mikotoxin-mérgezést nehéz diagnosztizálni, nem ismerjük pontosan az állattenyésztésre gyakorolt hatását. A tünetek gyakran nem specifikusak és különféle hatások együttes eredményei lehetnek, ami nehezíti vagy lehetetlenné teszi a diagnosztizálást, mert a klinikai eredmények összetettek, a tünetek pedig sokfélék.

Mikor jelentenek gondot a mikotoxinok a tejelő szarvasmarhák számára?

A telepi körülmények között mindig is jelen lévő mikotoxin-szennyezettség még a legjobban vezetett tehenészetek esetében is potenciális veszélyt jelenthet.

A mikotoxinok bejuthatnak az állatok szervezetébe egyetlen nagy dózisban, de az is előfordulhat, hogy hosszabb időn át kisebb mennyiséget fogyasztanak a szennyezett takarmányból. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy ugyanakkora hatása lehet annak, ha több mikotoxin van jelen alacsony koncentrációban, mint ha egyféle mikotoxin fordul elő magas koncentrációban. A mikotoxinok a szennyezett takarmányon keresztül bejutnak a tehenek szervezetébe, és gyakran észrevétlenek maradnak mindaddig, amíg ki nem fejtik negatív hatásukat az állatokra, ezért a gazdálkodóknak árgus szemekkel kell figyelniük a mikotoxin-szennyezettségi mutatókat.

Mikotoxin menedzsment tejelő állományok esetén

Mivel a mikotoxinokat a penész- és más gombafajok termelik, a rossz minőségű összetevők eltávolítása segíthet kontroll alatt tartani a mikotoxinokat a tejelő tehenek takarmányfelvétele során. Mivel azonban ezek a mérgező vegyületek láthatatlanok, penészre utaló jelek hiányában is fennállhat a szennyeződés veszélye, ami tovább nehezíti a mikotoxinok észlelését.

A problémák korai észlelésével enyhíthető a mikotoxinoknak az állomány természetes immunitására, és következésképp a termelés jövedelmezőségére gyakorolt hatása.

Nézzünk tíz olyan figyelmeztető jelet, amelyre valamennyi gazdaságüzemeltetőnek érdemes odafigyelnie:

1. Látható penészgomba a szálas- és egyéb takarmányokban

A gyakori mikotoxintermelő penészgombák közé tartozó Penicillium, Aspergillus és Fusarium gyakran megtalálható a fű- és kukoricaszilázsban. A szín alapján megállapítható, hogy melyik penészgombáról van szó, először azonban valamennyi penészgomba fehér színű, és csak bizonyos idő elteltével színeződnek el, ezért bármilyen penészgomba észlelése esetén gyanakodni kell.

• A vöröses-fehér/rózsaszínes penészgomba általában Fusariumra vagy szántóföldi penészgombákra utal.
• A kékes-zöld penészgombát általában Penicillium okozza, amely gyakran a takarmány tárolásával van összefüggésben, de bizonyos időjárási körülmények mellett a szántóföldön is előfordulhat.
• A száraz időjárási körülmények között gyakran előforduló Aspergillus olajzöldes-sárgás színű.

Hogy könnyebb legyen felismerni a különféle penészgombákat, az Alltech készített egy rövid útmutatót, amely innen tölthető le.

2. Melegedés a silófal mögött

A melegedés a silókészítés során lejátszódó fermentációs folyamat természetes velejárója. Néha azonban a folyamat instabillá válhat, aminek következtében jelentősen nőhet a hőmérséklet, és értékes szárazanyagot veszthetünk.

A betakarítást követően a takarmányba oxigén és különféle mikroorganizmusok kerülnek. E két tényező következtében exoterm fermentáció játszódik le (amely során hő termelődik) egészen addig, amíg az összes oxigén el nem használódik, vagy a mikroorganizmusok el nem pusztulnak vagy inaktívvá nem válnak. Ebben a szakaszban a hőmérséklet elérheti az 50-60°C-ot. Ennek elkerülése érdekében a silókészítés valamennyi előírását be kell tartani, különös tekintettel a megfelelő tömörítésre és takarásra. A melegedési fázis a silókészítés elkerülhetetlen és elengedhetetlen része, ha azonban a szálastakarmányok betakarítása és silózása megfelelően történik, csökkenthető a hőmérséklet emelkedés. Az elhúzó melegedés fehérje és szárazanyag veszteséggel jár. A szilázs megfelelő kezelésével biztosítható az, hogy az értékes szárazanyag és a szálastakarmányban található tápanyagok ne vesszenek el a melegedés során. A silófal mögötti melegedés a rossz kazalkezelés eredménye, aminek következtében levegő jut a szilázsba. Ez berobbantja az inaktív élesztőgombákat, penészgombákat és baktériumokat, így fennáll a mikotoxin-képződés veszélye.

A melegedés megakadályozása érdekében:

• Használjon kutatásokkal alátámasztott, heterofermantatív tejsavtermelő baktériumokat tartalmazó oltóanyagot.
• A betárolás, megtöltés során ügyeljen a megfelelő struktúra kialakítására.
• Használjon jó minőségű takarófóliát.
• A siló megtöltését követően a lehető leghamarabb zárja le azt.
• A siló megnyitásához használjon valamilyen éles eszközt.

3. Laza és/vagy konzisztenciáját vesztett trágya

Az emésztőrendszer rossz egészségi állapotának árulkodó jele a laza és/vagy konzisztenciáját vesztett (pl. időszakos hasmenés, alkalmanként véres vagy sötét színű) trágya. A trágya állagában gyakran látható jelei vannak annak, ha az emésztőrendszer a mikotoxinok miatt nem tudja rendesen ellátni feladatát.

4. Csökkent takarmányfelvétel

Függetlenül attól, hogy a mikotoxinok kis vagy nagy mennyiségben jutnak be az állatok szervezetébe, jelentős hatást gyakorolhatnak a kérődző állatok bendőjének egészségére. Ezek az emésztőrendszeri problémák csökkent takarmányfelvételhez vagy akár a takarmány visszautasításához is vezethetnek, befolyásolva ezzel a hozamot és a tehenek kondíciópontjait.

A dezoxinivalenol (DON), más néven vomitoxin a leggyakrabban kimutatott fuzárium-toxin. A szarvasmarháknál a DON jellemzően csökkent takarmányfelvételt és alacsonyabb tejtermelést okoz.

5. Duzzadt csánk, púposítás

A mikotoxikózis által okozott potenciális problémáknak nemcsak belső, de számos külső jelei is lehetnek. Figyelje, hogy nem duzzadt-e az állatok hátsó lába, nem púposítanak-e, vagy nincsenek-e pataleválásra utaló repedések. Nyugat-Kanadában szórványosan előfordult, hogy a borjak hátsófél gyengeséggel vagy rövidebb lábakkal születtek.

A kórbonctani vizsgálatok során kiderült, hogy ezek a borjak gerinccsatorna-szűkületben szenvedtek, csontjaik növekedési lemezei pedig eltértek a normálistól. Ezek okára nem sikerült ugyan egyértelműen fényt deríteni, de ugyanezek a tünetek fordultak elő akkor is, amikor az állatok penészes árpaszalmát fogyasztottak, ezért úgy gondolják, hogy a tünetek hátterében egy mikotoxin áll.

6. Apatikus állomány

Vizsgálatok szerint a fumonizin-bevitel a szarvasmarhák esetében fáradtságot okozhat. Az állatok a megszokottnál többet fekszenek, nem akarnak felállni, kedvetlenek és mélabúsak lesznek.

7. A tejhozam hirtelen csökkenése

A mikotoxikózisnak a telepekre gyakorolt egyik legjelentősebb hatása az optimálistól elmaradó tejtermelés lehet. Lehetséges, hogy az állományban tapasztalt hirtelen vagy átmeneti tejveszteséget valójában a szennyezett takarmánnyal kapcsolatos problémák okozzák.

8. Megnövekedett szomatikus sejtszám

Az elegytejtartályból mért szomatikus sejtszám (SCC) jól mutatja, hogy milyen a tejelő állomány általános tőgyegészsége. A tejben található szomatikus sejtek elsősorban a tehén által termelt fehérvérsejtekből állnak, amelyek feladata a tőgygyulladást okozó baktériumok elpusztítása, illetve a sérült tőgyszövetek regenerálása.

Ezek a sejtek mindig jelen vannak a tejben, de ha a tőgybe valamilyen kórokozó jut vagy a tőgy megsérül, a tejben lévő  szomatikus sejtszám emelkedik. A mikotoxinok komoly fenyegetést jelentenek a tehenek természetes immunitására, mert típustól és koncentrációtól függően serkenthetik az immunrendszer működését, de akár el is nyomhatják az immunreakciót. Ennek eredményeként a tehenek hajlamosabbak lehetnek a betegségekre, ám nem tudják kezelni a bakteriális kihívásokat, így szomatikus sejtszámuk nő.

9. A szaporodási teljesítmény csökkenése

A mikotoxinok a szaporodási teljesítményre is hatással lehetnek. Előfordulhat, hogy a szaporodási teljesítményre gyakorolt hatások közvetlenül egy adott mikotoxinnal, például a zearalenonnal függnek össze. A zearalenon klinikai tünetek széles skáláját okozza, amelyeket a szakirodalom is ismertetett.

A szarvasmarhák körében elsősorban csökkent termékenységet, abnormális ivari ciklust, a külső női nemi szervek megnagyobbodását, hüvelygyulladást, csökkent tejtermelést és az emlőmirigyek megnagyobbodását okozza. Előfordult, hogy e rendellenességek közül egyszerre csak egy volt tapasztalható, de arra is volt példa, hogy egy időben akár több tünet is megfigyelhető volt. Az ivari ciklust érintő változások sokfélék lehetnek. A zearalenon gyakran okoz elhúzódó, elmaradó vagy rendszertelen ivarzást. Ugyan nem csak a zearalenon-mérgezés okozhat a normálistól eltérő ivari ciklust, de ha a telepen megnő az ilyen esetek száma, érdemes megvizsgálni azt, hogy nem valamilyen takarmánnyal kapcsolatos ok áll-e a háttérben Más mikotoxinoknak az állatok egészségére gyakorolt közvetett hatásai is okozhatnak szaporodással kapcsolatos problémákat. A trichotecéneket (deoxynivalenol és T-2/HT-2 toxinok) például a tejelő szarvasmarhák alacsonyabb vemhesülési arányával hozták összefüggésbe. 

10. A patairha- és tőgygyulladásos esetek számának növekedése az állományban

A tőgygyulladás az emlőmirigyek gyulladásos betegsége. A tőgygyulladás az emlőmirigy elsősorban bakteriális fertőzésére adott immunválasz, de mikoplazmás vagy gombás fertőzés következtében is kialakulhat.

A tőgygyulladás által okozott szövetkárosodás és szomatikus sejtszám növekedés elzárhatja a tőgy apró tejcsatornáit, ami alacsonyabb tejhozamot eredményez, mert az elzáródás fölött található tejkiválasztó sejtek kiszáradnak. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy azokban a tejgazdaságokban, ahol az etetett takarmány mikotoxinnal szennyezett, gyakrabban fordul elő sántaság. Önmagában már a sántaság is komoly pénzveszteséggel jár a tejgazdaságok számára, hiszen csökken a tejtermelés és a szaporodási teljesítmény, illetve nőnek az állatorvosi és vágási költségek. Sok minden okozhat patairha-gyulladást és sántaságot, például az állattartó épületek nem megfelelő burkolata vagy a rossz táplálkozás, megállapították azonban, hogy az aflatoxin negatív hatással van a pata érzékeny irhalemezeire, ami költséges lábproblémákhoz vezet.

Kimutatás és a káros hatások enyhítése

A mikotoxinok által okozott problémákat nem lehet elkerülni a tejtermelésben, maradéktalan kiirtásukra nincs hatékony módszer. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nem tehetünk semmit kedvezőtlen hatásaik mérséklése érdekében.

Az Alltech számos olyan modern kimutatási szolgáltatást biztosít, amelyek segítségével fényt lehet deríteni a takarmányokban rejlő veszélyekre.

Gyors és pontos mikotoxin-tesztre van szüksége?

Azoknak a gazdáknak, akik gyorsan, még a telepen ki szeretnék mutatni a mikotoxinokat, az Alltech^® RAPIREAD™ eszközre van szüksége. A gyorsteszt egy-egy takarmányösszetevőben hét fő mikotoxin kimutatására képes, egyesíti a két online eszközt és a Neogen Raptor^® tesztelőeszközt, és részletes elemzést, illetve megbízható adatokkal alátámasztott, valós idejű, használható tanácsokat biztosít.

Átfogó képet szeretne kapni a mikotoxin-kockázatról?

Az Alltech 37+^® mikotoxinelemző-teszt segítségével a telep takarmányszennyezettségéről átfogó képre vágyó gazdák sok rejtett problémára fényt deríthetnek. Az Alltech Mikotoxin Menedzsment program alapkövének számító laboratóriumi teszt 54 különféle mikotoxint tud azonosítani a takarmánymintákban.

Hogyan csökkenthető a mikotoxin-adszorpció?

A nyersanyagokat és az állománnyal etetett takarmányt beszennyező mikotoxinok azonosítását követő lépés a mikotoxinok káros hatásainak enyhítése olyan mikotoxin-kötőanyagoknak az állatok táprendjében történő alkalmazásával, mint a Mycosorb A+^®. A Mycosorb A+^® csökkenti a mikotoxin-adszorpciót, ellensúlyozva ezzel a mikotoxinok által okozott egészségi és termelékenységet érintő kockázatokat.

Nem mindig könnyű felismerni, hogy az állatok problémáit mikotoxinok okozzák-e, vannak azonban olyan jelek, amelyekre érdemes odafigyelni.

Iratkozzon fel és töltse le a mikotoxin szakértőink által készített útmutatót, amelyeknek segítségével naponta ellenőrizheti a mikotoxinok által okozott problémákra utaló jeleket.

Iratkozzon fel és töltse le a tejelő tehenekre vonatkozó protokoll tájékoztatót most!

Feliratkozás

2020-as Európai Nyári Betakarítás Felmérés

A mikotoxin-szennyezettség története a szántóföldön, még a betakarítás előtt kezdődik. A végső fogyasztók egyre növekvő igényei és az élelmiszerminőség körüli egyre nagyobb aggodalom miatt a takarmánybiztonság fontos témává vált a mezőgazdaságban. E problémák kezelése érdekében és azért, hogy a gazdák és takarmányüzemek a leghatékonyabb gazdálkodási döntéseket tudják hozni a mikotoxin-kihívás enyhítése érdekében, az Alltech nyolcadik alkalommal végezte el a Nyári Betakarítás Felmérést. A 2020-as felmérésben európai takarmány- és összetevőminták kerültek elemzésre, hogy áttekintést kapjunk a kontinens területén megállapított mikotoxin-kockázatról. További információért kattintson ide.